Hasmenés okai
Hasmenés alatt a napjában többszöri, híg székletürítéseket értjük, melyet gyakran láz, hasi görcsök, fogyás és kiszáradás kísérnek.
A hasmenéses tünetek leggyakoribb oka az akut fertőzéses gastroenteritis, vagy más néven gyomor és bélhurut, melyet vírusok (rotavirus, calicivirus), vagy bakteriális fertőzések (Salmonella, E coli, Shigella) okoznak. Krónikus hasmenésről akkor beszélünk, ha a gyakori, híg székürítés több, mint 2 hétig tart. Míg akut betegségnél a fertőzéses eredet a leggyakoribb, a tartós hasmenés okai szerteágazóak lehetnek, részletes kivizsgálást igényelnek.
A széklet típusa alapján a hasmenés lehet ozmotikus vagy szekretoros jellegű. Míg előbbi esetén a teljes koplalás mellett a hasmenés megszűnik, utóbbi esetben a tünetek éhgyomorra is jelentkeznek. Vékonybél területi kórképek gyakran vizes, nagy mennyiségű, esetleg emésztetlen ételmaradékot tartalmazó a széklet, míg a vastagbél gyulladásos betegségei által okozott hasmenésnél a kis mennyiségű, véres vagy nyákos székürítés a jellemző.
A krónikus hasmenés leggyakoribb okai:
Irritábilis bél szindróma: A leggyakoribb oka a hosszan fennálló hasi panaszoknak az irritábilis bél szindróma. Funkcionális bélbetegség, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatok szervi eltérést nem igazolnak, a panaszok oka a bél beidegzésének zavara illetve a megváltozott bélmotilitás lehet. A tüneteket a stressz fokozza. Jellemzője a kórképnek a hosszú hónapok óta fennálló, lényegében változatlan panaszok és a riasztó tünetek (vérzés, hányás, testsúlyvesztés, láz, éjszakai nyugalmat megzavaró tünetek) hiánya.
Emésztési zavar okozta hasmenés: Ebben az esetben a béltraktusba jutott étel lebontása nem teljes, így a vastagbélbe jutott emésztetlen tápanyagokat a bélflórát alkotó baktériumok bontják gázképződés és gyakori székürítés jelentkezése mellett. Ilyen hasmenés alakulhat ki, ha a hasnyálmirigy nem termel elég emésztőenzimet, gyomoreltávolítást követően vagy epesav-vesztés miatt. Hasonló mechanizmussal okoz hasmenést a laktóz-intolerancia is.
Idült gyulladásos bélbetegségek: Ebbe a csoportba a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa tartozik. Míg a Crohn-betegség főként hasi fájdalommal és hasmenéssel, esetleg végbél körüli sipolyokkal járhat, a colitis ulcerosa elsősorban véres hasmenéssel jelentkezik. Mindkét betegség leggyakrabban a húszas-harmincas életévekben kezdődik, aktív szakok és nyugalmi periódusok váltakozásával jár.
Lisztérzékenység (coeliakia): A gabonafehérjék közé tartozó gliadinra adott túlérzékenységi reakció, melynek következtében bélboholy-sorvadás, felszívódási zavar alakul ki. Igazolására vérvétel illetve gyomortükrözés során nyert vékonybél-biopszia alkalmas. Gluténmentes diéta mellett a betegek teljesen panaszmentesek.
Ételallergia: Általában egyéb allergiás megbetegedésék kíséretében jelentkezik (légzőszervi- vagy bőrtünetek). A hét leggyakoribb allergén a tojás, a hal, a szója, a mogyoró, a rák, a kagyló, a liszt.
